A super size me óta tudjuk, hogy – nevezetesen a filmben felkeresett megaüzketlánc – hamburgerei, kínálata egészségtelenek. A Mekit szemmel láthatóan nem ingerelte a gasztro kísérlet, amely elég csúnya egészségkárosodással párosult, sőt a trash táp forgalmazó, máig rendíthetetlenül vezeti a piacot. Farvizén meg egy egész sor hamburger forgalmazó kis és középvállalkozás nőtte ki magát világszerte még a gulyás/pacal/paprika szorításában vergődő Magyarországon is lehetett építeni burgerpiacot. Na de vajon milyet? Nézzük.
Anélkül, hogy a “szakmát” név szerint is górcső alá venném, két év kóstolgatás tapasztalata az, hogy én annyit fostam már burgertől, annyit csikart a hasam, hogy papír és törlőkendő használatom szinte megegyezett a pekingi gyermek kórház újszülött osztályának éves fogyasztásával. Persze, fel is szedtem közben egy jó pluszhúszast, de hát nem csak ettől, nem részletezem.
Miközben magam is kísérleteztem ízekkel, kóstoltattam, jöttek a visszajelzések is, kaptam hideget/meleget, szerencsémre barátaim meglepő őszinteséggel kritizáltak, szóval közben meg formálódott bennem egy érzés, egy gondolat, éspedig jó nagy kóklerség van egyfelől, másfelől ez ennek ellenére is egy folyamatosan növekvő piac.
A húspagácsák takarójáról – a burger buciról – valójában topic-ot sem érdemes nyitni, a hetvenes évekből az Osszik által a Balatonnál meghonosított geil, felül édes, netán magvas széteső péksütemény máig közkedvelt, dehát étkezési-, sem egyéb területeken szerzett ízlésficammal nem vitatkozom.
Továbbá nem kívánom egyes márkák, cégek termékeit se összehasonlítani, vannak erre érdemes bloggerek, szakértők, felkentek, szemfényvesztők írásai, videói, a Gasztrógerblog egy egészséges szemléletet honosítana illetve eligazíthat egy gasztrolabirintusban, ahhoz, hogy tudj disztingválni, egyél jót és jól.
Hogyan ismersz fel egy rossz minőségű burgert? Hát, egyszerűen! Illatra fanyar, látványra semmihez se fogható szürkésszínű. Az igazi marhaburger vöröshús, sütés után bármilyen darálás mellett is pörcösen vöröses színű lesz. A kérődzők húsát különösen gondosan süssük, főzzük: a húsok belső hőmérséklete (maghőmérséklete) legyen 70-90°C felett, ugyanis a – hasmenést is, hasi görcsöket okozó – E. coli e hőmérséklet felett pusztul el.
Hogyan ismersz fel egy rossz minőségű burgert? Beleharapsz és nemhogy íztelen, hanem savanyú. Túl azon, hogy gasztronómialag értékelhetetlen, drága és meg is betegíthet. Nagyon sok kiskapu nincs az előállítás, forgalombahozatal között mégis míg a szervírozásra kerül sor, sok stáción megy keresztül a húsmix, legjobban a gyakori ki és visszafagyasztás árthat neki. Ezt amennyire lehet kerüljük, főleg fesztiválokon, outdoor rendezvényeken hibázhatnak a rendezvényesek. Nem azt állítom, hogy hibáznak is. De légy résen, mégha farkaséhes is vagy.
Hogyan ismersz fel egy rossz minőségű burgert? – Ha meleg benne a saláta és a szósz. Ez két dolgot jelenthet… Vagy előregyártott és együttesen mikrózott termék, vagy nem megfelelő hőmérsékleten tárolták. Ettől nem betegedsz meg, de kulináris értéke: 0.
Következő részben írok arról, hogy pl milyen a jó burger és hol egyél vagy vegyél ilyet.
Addig is Grillperte, neked sütve jókeddvel, bőséggel.
Datki Szabolcs;
grillmívelő